Szakdolgozattal és zárószigorlattal kapcsolatos követelmények

 

Szakdolgozat

A) Szakdolgozat:

Formai követelmények:

– a dolgozatot 2 példányban, egy bekötött és egy fűzött példányban, géppel írva kell elkészíteni 

– a külső borítón fel kell tüntetni: „szakdolgozat” szót, a hallgató nevét, szakját és a szakdolgozat készítésének évét,
a belső borítón fel kell tüntetni: „szakdolgozat” szót, a szakdolgozat címét és a készítés évét, a bal alsó sarokban a témavezető nevét és címét (rangját) a jobb alsó sarokban a hallgató nevét, szakját és a szakdolgozat készítésének évét, a szakdolgozathoz csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi terméke

– terjedelme: kb. 80 000 karakter (szóközökkel) vagyis nagyjából 30 számozott lap szöveg a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és a bibliográfia nélkül (szóközök nélkül kb. 60.000 karakter),

– 12 pontos betűméret, másfeles sorköz, bal margó 3,5 cm , a többi 2,5 cm, lehetőleg szabadsoros szedés (balra igazítás)

– a szakdolgozat nyelve a magyar

A hallgató köteles leadni a szakdolgozat elektronikus változatát is CD-n, vagy pendriveon vagy e-mail csatolmányként. A hivatkozások, a bibliográfia, a jegyzetek formai szabályait az intézetek saját honlapjukon közzéteszik.

 

Tartalmi követelmények:

A hallgató elsősorban az intézetek/az oktatók által közzétett témalistából választ szakdolgozati témát, de választhat egyéb témakört is az illetékes tanszékvezető hozzájárulásával. A záródolgozat a hároméves képzés során írt szemináriumi dolgozat vagy annak továbbfejlesztett változata is lehet, ha megfelel a szakdolgozat számára előírt tartalmi és formai követelményeknek.

A hallgató köteles témavezetőt választani. Témavezető csak tudományos minősítésű intézeti oktató lehet. Az intézeti oktatót témavezetőnek az illetékes tanszék vezetője hagyja jóvá. Csak kivételes esetben (ha az adott témának nincs gazdája az intézetben), az intézetigazgató hozzájárulásával lehet nem intézeti oktató témavezető.

A hallgató csak témavezető hozzájárulásával, írásbeli nyilatkozatával adhatja le a szakdolgozatát. A témavezető a dolgozat belső címlapján nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a dolgozat leadásához.

Értékelés:

Ötfokú skálán (1-5)

BA szakzárás követelményei

A záró szigorlat két részből áll: a dolgozat védéséből és egy szigorlatszerű záróvizsgából megadott tételsorral. A tételsor 12 irodalmi és 12 nyelvészeti tételből áll.

- A védés tartalma: válasz a bírálatra és válasz a bizottság által feltett kérdésekre.

- A záróvizsgán a hallgató egy tételt húz irodalomból és egyet nyelvészetből.

- Az intézetek legalább hat hónappal a záróvizsga előtt a saját honlapjukon megfogalmazzák a tételeket, és megadják a tételekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmat.

A teljes záróvizsga értékelése:

 

Tételek: Magyar nyelv

 1. A kommunikáció folyamata
(a kommunikáció fogalma és modelljei; a kommunikációs folyamat tényezői; a kommunikáció típusai)

Ajánlott irodalom:

Buda Béla 2001. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó, Budapest
Fercsik Erzsébet–Raátz Judit 2003. Kommunikáció szóban és írásban. Krónika Nova Kiadó, Budapest
Róka Jolán 2001. Kommunikációtan. Századvég Kiadó, Budapest

2. A meggyőzés retorikai eszközei
(a meggyőzés forrásai: a beszélő, a beszéd, a hallgatóság; a beszéd retorikai szerkezete; az érvelés módszerei; az érvek típusai; a nem nyelvi jelek szerepe a meggyőzésben; kapcsolat a hallgatókkal)

 Ajánlott irodalom:

Adamik Tamás–A. Jászó Anna–Aczél Petra 2004. Retorika. Osiris Kiadó, Budapest (a témakörnek megfelelő fejezetek)
Antalné Szabó Ágnes 2003. A meggyőzés forrásai. In Róka Jolán szerk.: Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Raabe Kiadó, Budapest 1–26.
Raátz Judit 2003. A nem nyelvi jelek szerepe az előadásban. In Róka Jolán szerk.: Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Raabe Kiadó, Budapest 1–24.

3. A beszéd szegmentális és szupraszegmentális szintje
(a beszédképzés élettani vonatkozásai; a beszédhangok osztályozása és jellemzése; a szupraszegmentumok jellemzése)

Ajánlott irodalom:

Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris. Budapest, 2004.
Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához 2003. Szerk.: Gósy Mária és Menyhárt Krisztina, Nikol, Budapest

4. A magyar nyelv finnugor (uráli) rokonsága
(a nyelvrokonság tudományos bizonyításának kritériumai, a magyarral rokon nyelvek, a magyar nyelv finnugor eredetű sajátosságai)

Ajánlott irodalom:

http://mnyfi.elte.hu/finnugor/  Finnugrisztikai alapismeretek

 5. A nyelvhasználat társadalmi beágyazottága
(nyelv és nyelvváltozatok; nyelvi szocializáció; egy- és többnyelvűség; a nemek, az életkor, az iskolázottság, a nyelvi mentalitás szerepe a nyelvhasználatban; nyelvi tervezés; nyelvpolitika, nyelvi jogok; alkalmazott szociolingvisztika; a magyar nyelv és nyelvközösség helye és helyzete)

Ajánlott irodalom (a tanárok által kijelölendő fejezetek):

Kiefer Ferenc főszerk. 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest
Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Kontra Miklós szerk. 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest
Wardhaugh, Ronald 1995. Szociolingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest

6. A nyelv területi változatai  és változásuk
(a nyelvi norma és a területi változatok; regionális köznyelvek, regionális köznyelviség; a nyelvjárások osztályozása, nyelvjárási régiók, csoportok, nyelvjárásszigetek; a nyelvjárások visszaszorulásának strukturális és funkcionális jellege, okai)

Ajánlott irodalom:

Hegedűs Attila 2005. A változó nyelvjárás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 7–24.
Juhász Dezső 1998. A magyar nyelvjárások tipológiájának néhány kérdése az új dialektológiai tankönyvben. In Hajdú Mihály–Keszler Borbála szerk., Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, Budapest, 89–93.
Kiss Jenő szerk. 2001. Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Budapest (a témakörnek megfelelő fejezetek)

7. A nyelvi változás
(a nyelvi változás mibenléte, rendszernyelvészeti és társadalmi-kommunikációs beágyazottsága, indítékai, különös tekintettel az egyes nyelvi szintek – hangrendszer, szókészlet, nyelvtani rendszer stb. – sajátos kérdéseire)

 

Ajánlott irodalom:

Benkő Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest 119–182.
Herman József 2001. A történeti nyelvészettől a nyelvi változások elmélete felé: problémavázlatok = Bakró-Nagy Marianne, Bánréti Zoltán, É. Kiss Katalin szerk.: Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai. Osiris Kiadó, Budapest 389–407.
Kiss Jenő 2003.  A nyelvi változás. In Kiss Jenő és Pusztai Ferenc szerk.: Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest 23–66.

 8. A szófajok mondatbeli szerepe
(a szófajok csoportjai, bővítési lehetőségeik és mondatrészszerepük)

Ajánlott irodalom:

Keszler Borbála szerk. 2006. Magyar grammatika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (a tételnek megfelelő fejezetek)

9. A jelentés fogalmának értelmezései
(a formális, strukturális, kognitív szemantika alapelvei, ezek meghatározása és összehasonlítása; a moduláris és a holista nyelvfelfogás; jelentés és megismerés)

Ajánlott irodalom:

Kiefer Ferenc 2000. Jelentéselmélet. Corvina Kiadó, Budapest (A szemantikai elméletek című fejezet)
Tolcsvai Nagy Gábor 2002. Topik és/vagy figura. In Maleczki M. szerk.: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei V. SZTE Általános Nyelvészeti Tsz., Magyar Nyelvészeti Tsz., Szeged 237–248.

10. A szöveg megközelítései
(a szöveg fogalma, kutatása, a szövegösszetartó erő, szövegtípusok, szövegelemzés)

Ajánlott irodalom:

Balázs Géza 2007. Szövegantropológia. Szövegek többirányú megközelítése. BDF, Szombathely–Inter, Budapest
Fehér Erzsébet 2000. A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. Akadémiai Kiadó, Nyelvtudományi Értekezések 147.
Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

11. A nyelvi stílus fő jellemzői
(a stílus nyelvtudományi leírásának módozatai: a stílus mint a struktúra része, a stílus mint viszony, a stílus mint cselekvés, a stílus mint a nyelvi megformáltságból eredő értelem)

Ajánlott irodalom:

Anderegg, Johannes 1995. Irodalomtudományi stíluselmélet. Helikon 3: 232–251.
Sandig, Barbara 1995. A német nyelv stilisztikája. Helikon 3: 306–333.
Tolcsvai Nagy Gábor 2004. A nyelvi variancia kognitív leírása és a stílus (Egy kognitív stíluselmélet vázlata) = Büky L. (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. Szeged: SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 143–160.

 12. A beszédprodukció és a beszédmegértés folyamatai
(a beszédprodukciós mechanizmus; a megakadásjelenségek; a hallás és a beszédészlelés folyamata; a beszédmegértés folyamata)

Ajánlott irodalom:

Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest
Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához 2003. Szerk.: Gósy Mária és Menyhárt Krisztina, Nikol, Budapest

 

Magyar irodalom

 

1. Az irodalomelmélet története és ágazatai

A tétel nem elsősorban az irodalomelméleti iskolák kronologikus számbavételére épül. Fontosabb a 20. századi irodalomelmélet néhány alapvető fogalmának – mint például elbeszélés, metafora, befogadás, hagyomány, szöveg, kultúra – értő ismerete, egyszersmind annak tudatosítása, hogy ezeknek a fogalmaknak a meghatározása hogyan változott az irodalomelmélet története során, illetve az egyes gondolkodói irányok milyen eltérő, egymással vitázó értelmezéseiket adták.

Ajánlott irodalom:
A modern irodalomtudomány kialakulása, szerk. Bókay et al., Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
Terry Eagleton, A fenomenológiától a pszichoanalízisig, ford. Szili József, Helikon, Bp., 2000.
Narratívák 3., szerk. Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999.
Kulcsár Szabó Ernő, Történetiség, megértés, irodalom, Universitas Kiadó, Budapest, 1995.

2. A világirodalom története a 18. század végéig

Ajánlott irodalom:
Gintli Tibor – Schein Gábor, Az irodalom rövid története, A kezdetektől a romantikáig, Jelenkor, Pécs, 2003.
Világirodalom, szerk. Pál József, Akadémiai, Bp., 2007.

3. A világirodalom története a 18. századtól napjainkig

Ajánlott irodalom:
Gintli Tibor – Schein Gábor, Az irodalom rövid története, A kezdetektől a romantikáig, Pécs, Jelenkor, 2003.
Gintli Tibor – Schein Gábor, Az irodalom rövid története, A realizmustól máig, Pécs, Jelenkor, 2007.
Világirodalom, szerk. Pál József, Akadémiai, Bp., 2007.

4. A középkor magyarországi irodalma

Ajánlott irodalom:
A magyar irodalom történetei, I., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, szerk. Jankovits László, Orlovszky Géza, Gondolat, Bp., 2007.

 5. Műfajok, alkotók, művek a 15-16. századi magyarországi irodalomban

Ajánlott irodalom:
A magyar irodalom történetei, I. kötet, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, szerk. Jankovits László, Orlovszky Géza, Gondolat, Bp., 2007.

6. Műfajok, alkotók művek a 17-18. századi magyarországi irodalomban

Ajánlott irodalom:
A magyar irodalom történetei, I. kötet, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, szerk. Jankovits László, Orlovszky Géza, Gondolat, Bp., 2007.

7. A felvilágosodás korának magyar irodalma (a 18. század közepétől az 1820-as évekig)

Ajánlott irodalom:
Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Balassi, Bp., 1994. (későbbi kiadások is)
A magyar irodalom történetei, I. kötet, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, szerk. Jankovits László, Orlovszky Géza, Gondolat, Bp., 2007.

8. A magyar irodalom a 19. század középső harmadában (az 1820-as évektől az 1860-as évekig)

Ajánlott irodalom:
A magyar irodalom történetei, II. kötet, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, Bp., 2007.

9. A 19. század második fele és a századforduló magyar irodalma

Ajánlott irodalom:
A magyar irodalom történetei, II. kötet, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, Bp., 2007.
Németh G. Béla, Türelmetlen és késlekedő félszázad, A romantika után, Gondolat, Bp., 1971.

10. A magyar líra a 20 században

Ajánlott irodalom:
Horváth János, Ady s a legújabb magyar lyra, Bp., 1910.
Schöpflin Aladár, A magyar irodalom története a XX. században, Bp., 1990.
A magyar avantgárd irodalom olvasókönyve, szerk. Deréky Pál, Bp., Argumentum, 1998.
A magyar irodalom története 1945-1975, I, szerk. Béládi Miklós, Bp., 1981.
A magyar irodalom története 1945-1975, II/1-2, szerk. Béládi Miklós, Bp., 1986.
A magyar irodalom története 1945-1975, III/1-2, szerk. Béládi Miklós, Rónay László, Bp., 1990.
Kulcsár Szabó Ernő, A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., 1993.
A magyar irodalom történetei, III, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Gondolat, 2007.
Gintli Tibor – Schein Gábor, Az irodalom rövid története, A realizmustól máig, Pécs, Jelenkor, 2007.

11. A magyar epika a 20. században

Ajánlott irodalom
Schöpflin Aladár, A magyar irodalom története a XX. században, Bp., 1990.
A magyar irodalom története 1945-1975, I, szerk. Béládi Miklós, Bp., 1981.
A magyar irodalom története 1945-1975, II/1-2, szerk. Béládi Miklós, Bp., 1986.
A magyar irodalom története 1945-1975, III/1-2, szerk. Béládi Miklós, Rónay László, Bp., 1990.
Kulcsár Szabó Ernő, A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., 1993.
A magyar irodalom történetei, III, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Gondolat, 2007.
Gintli Tibor – Schein Gábor, Az irodalom rövid története, A realizmustól máig, Pécs, Jelenkor, 2007.

12. A magyar dráma a 20. században

Ajánlott irodalom
A magyar irodalom története 1945-1975, I, szerk. Béládi Miklós, Bp., 1981.
A magyar irodalom története 1945-1975, II/1-2, szerk.  Béládi Miklós, Bp., 1986.
A magyar irodalom története 1945-1975, III/1-2, szerk. Béládi Miklós, Rónay László, Bp., 1990.
Kulcsár Szabó Ernő, A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., 1993.
A magyar irodalom történetei, III, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Gondolat, 2007.
Gintli Tibor – Schein Gábor, Az irodalom rövid története. A realizmustól máig, Pécs, Jelenkor, 2007.
Bécsy Tamás, Magyar drámákról, 1920-as, 1930-as évek, Dialóg Campus, Bp. – Pécs, 2003.
Kiss Gabriella, Magyar dráma és színház a 20. században, Irodalomtörténet, 2008, 1. szám, 71–101.

  

Az oklevél minősítése

Az oklevél minősítését a következő három részeredmény számtani átlaga adja:

  1. a követelményrendszerből minden magyar alapszakos bevezető tárgy és törzstantárgy eredményének súlyozott átlaga háromszor
  2. a záródolgozat eredménye egyszer

3.      a szóbeli záróvizsga eredménye egyszer

 

Leadási, jelentkezési határidő………………..

Cím, téma bejelentésének határideje……………

Szakdolgozat értékelése……….

Szakdolgozat bírálója, témavezető…………….

Tanszék honlapja………………….

  

Megjegyzés

Ha csak egyszer vennénk figyelembe a három év alatt megszerzett jegyek átlagát, akkor jeles szakdolgozattal és jeles záróvizsgával 3,54-es átlag is elég lenne a jeles oklevélhez. Ha kétszer vesszük figyelembe a megszerzett jegyek átlagát, akkor a jeles szakdolgozat és a jeles záróvizsga mellé min. 4,03 átlag szükséges a jeles oklevélhez. Ha háromszor, akkor min. 4,19-es átlag szükséges a jeles záródolgozat és a jeles záróvizsga mellé a jeles oklevélhez.

Ha az összes beszámított tantárgy mellett csak egy-egy jegynek számítana a záródolgozat és a záróvizsga, akkor viszont a záródolgozatnak és a záróvizsgának nem lenne megfelelő súlya az oklevél minősítésében.

Ezért javaslom, hogy az oklevél három részeredmény számtani átlaga legyen: 1. a megadott tantárgyak eredményeinek számtani átlaga háromszor, 2. a záródolgozat írásbeli eredménye egyszer, 3. a szóbeli eredménye egyszer. Így nem probléma, ha az első részjegybe a különböző szakok különböző mennyiségű tárgyak beszámítását kérik. Ha kiemelünk bizonyos tárgyakat az első részjegynél, akkor ezzel minősítjük a tantárgyakat, ezt szeretnénk elkerülni azzal, hogy minden alapszakos tantárgy jegyét beszámítjuk.

(Igaz, az 50 kreditnyi minor eredménye semmibe sem számítódik be. De nem tudjuk beszámítani a minort, mert nem kötelező a magyar alapszakkal kapcsolatos minort végezni, választhat a hallgató pl. történelmet vagy angolt is.)