Tájékoztató a Művelődéstudományi (Cultural Studies)
szakirányról

A Művelődéstudományi (Cultural Studies) szakirány előzménye az egyetemen az Összehasonlító Irodalomtudományi szak, amely irodalomelméleti, kultúraelméleti, világirodalmi, fordításelméleti és színháztudományi képzést biztosított a bölcsészhallgatók számára. A Tanszéken Fordításelméleti és Színháztudományi program is működött. A szakon évek óta folynak az irodalomtörténetírás lehetőségeivel, a művészeti kánonokkal, a narratív elméletekkel, a kultúrafilozófiával, a fordítással, az irodalom medialitásával és a társadalmi nemek szerepével foglalkozó kutatások. A Tanszék oktatói az irodalmat nem elkülönítve, hanem a társművészetekkel együtt (zene és irodalom, képzőművészet és irodalom), az irodalomtudomány mai irányzatai szerint, az elit és a hétköznapi kultúra összefüggésében szemlélik. A Művelődéstudományi szakirány ezt az interdiszciplináris szemléletet folytatja.
A képzés hat félévből áll, ezért érdemes már a most, a 2007/2008. tanév őszi félévében elkezdeni a tanulmányokat. (Akinek erre nincs módja, szívesen látjuk a következő félévben is.) Az első két tantárgy elméleti és történeti bevezetést kíván nyújtani a hallgatóknak. Először a kultúratudomány irányzatának kialakulását, a különböző iskolák egymásra hatását és napjaink legfontosabb kérdéseit, kutatási irányait ismerhetik meg a stúdium iránt érdeklődők, majd irodalom- és művészettörténeti áttekintés következik. Az első két félévben kötelező a két bevezető előadás és a hozzá tartozó szemináriumok elvégzése, melyek egyúttal alapkurzusoknak is tekinthetők. A következő négy félévben a kultúratudomány jelentősebb kutatási irányaiba nyerhetnek tájékozódó betekintést a hallgatók, mint például a kulturális kánonok és intézmények, a kultúra rétegei, a társadalmi nemek (gender), a művészetek és a médiumok szerepe. A minorszak fontos része a Színházi alapismeretek című tantárgy, mely bevezetést nyújt a dráma és a színház alapvető iskoláiba és tendenciáiba. Ugyanilyen fontos részét képezi a Műfordításcímű tantárgy, bevezetést nyújtva a műfordítás elméleti és gyakorlati kérdéseibe, a műfordítás történetébe. Egy alaptantárgyhoz a kötelező két kurzuson felül több órát adtunk meg azért, hogy a hallgatóknak választási lehetőségük legyen.
Az esztétika, film, filozófia, kommunikáció, magyar nyelv és irodalom, szociológia, történelem, valamint az angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol és más idegen nyelvi alapszakok mellé javasoljuk a Művelődéstudományi szakirány felvételét. Ezeken túlmenően a kurzus megfelelően kiegészíthető a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem kurzusaival.
A Művelődéstudományi szakirány elvégzése az egyes hallgatók számára alapvető irodalmi és kulturális ismeretek megszerzését teszi lehetővé, melyek birtokában munkalehetőséghez juthatnak az újságírás, a színház, a film területén, valamint a kulturális szolgáltató ágazatokban. A vizuális olvasáskészség a mai digitális kultúrában legalább olyan fontos, mint a szövegek olvasásának és értelmezésének képessége. A tanárképes majorszakokhoz kapcsolódva olyan önálló gondolkodású tanárokat, illetve a kultúra más területein elhelyezkedő szakembereket szeretnénk képezni, akik nem kiszolgáltatottjai a piac, a reklámipar, illetve más politikai-retorikai terek diskurzusainak, hanem értő, kritikai résztvevői, akik képesek a (vizuális) kultúra kódjainak elemzésére, s azt alkalmazni is tudják az oktatás és a gyakorlati élet különböző területein. A szakirány ugyanakkor kifejezetten a gyakorlatban alkalmazható szempontokat is kínál a társadalomtudományi és művészeti területek intézményeiben elhelyezkedő fiatalok számára.
A médiában fővárosi és regionális rádiók, televíziók szerkesztőségeiben, kulturális műsorok adásszerkesztőjeként, illetve szerkesztőségi asszisztensként adódhat lehetőség a szakirány elvégzői számára, valamint kulturális műsorok riportanyagainak összeállításában résztvevő munkatársként, riporterként, divatműsorok szerkesztőjeként, riportereként is elhelyezkedhetnek.
Hírlapoknál, újságoknál, magazinoknál lehetséges alkalmazások: kulturális rovatok vezetése, életmód (lifestyle) magazinok különféle művelődéstörténeti hátterű rovataiba való írás; szerkesztés, olvasószerkesztés; képszerkesztésben kreatív munkatársként tanácsadás; művelődéstörténeti anyagok összeállításában való részvétel fordítóként, cikkíróként, szerkesztőként, olvasószerkesztőként, korrektorként. Az egyes kulturális intézmények szintén nélkülözik az adott szakirányon elsajátítható stúdiumok avatott szakértőit. Kulturális menedzser, kulturális események szervezője, lebonyolítója, az esemény (kulturális/irodalmi est, kerekasztal-beszélgetés, koncert, kulturális fogadás stb.) arculatának megtervezője (mely arculatnak a mögöttes filozófiát is sugallnia kell) eredményesebben működhet ezen alapismeretek birtokában. Szegedy-Maszák Mihály tanszékvezető és Kulcsár Szabó Ernő intézetigazgató az MTA rendes tagjai, ők és több oktatónk, Győrffy Miklós, Földényi László Szávai János professzor urak évek óta tartanak kultúratudományi órákat külföldi (amerikai, német, francia) egyetemeken. Minden további oktatónk szakterületének elismert és minősített kutatója.